Régóta érik bennem ez a bejegyzés (és még legalább 20!), de nehezen veszem rá magamat az írásra. Rengetegszer olvasom a kliséket arról, hogy senki sem tökéletes, mindenki hibázik, ettől vagyunk szerethetők, és a többi önjelölt Oravecz-Coelhó bölcsességét. Nem vagyok tökéletes, ezt nálam jobban nem tudja senki, kristálytisztán látom a tükörben, a szőnyeg részévé vált morzsákban, a mosogatóban. Egyáltalán nem vigasztal már, hogy más is szenved. Az éhes gyerekeimet se vigasztalja, hogy máshol is késik az ebéd, főleg, ha dugóba kerül a pizzafutár.

Én nem erről szeretnék hallani, és tőlem te sem erről fogsz hallani. Mert nem ez a fontos, nem mások élete a fontos. Hanem az a fontos, hogy az a baba ott, (aki fel fog ébredni, ha kimész mellőle pisilni, így az internetet bújod, hogy még jobb szülője legyél,) az a baba téged választott, hogy elindítsd őt az életben. Nálad tökéletesebb, alkalmasabb ember nincs erre a feladatra.

Te vagy a legjobb ebben.

Teljesen mindegy, mit mond a szomszéd, és az egész internet, a döntés és a felelősség a tiéd. Tökéletlenül is te vagy az egyetlen, aki helyt tud állni.

Természetesen vannak kérdések, ahol szükséges új információkat szerezni, tanácsot kérni, a legjobb orvosok is tartanak konzíliumot. Megtiszteltetés számomra, hogy a blogomat olvasod, és az, ha az itt leírtakat mérlegeled a döntéshozatalban.

A végső szót azonban te mondod ki, (a szülőtársaddal közösen, adott esetben) és utána az “törvény”. Te ismered a körülményeiteket, a közös múltatokat, a saját teherbírásodat, a családotok dinamikáját. Mindegy, hogy hordozóeszközt választasz, vagy az altatási módszeredről döntesz, senki sem tud nálad jobb döntést hozni ott és akkor. Te pedig akkor tudod a legjobb döntést hozni, ha támogatnak, elfogadnak, bátorítanak, és információid vannak.

Ezt várd el a környezetedtől, a választott segítőidtől, mert ezt érdemli a családod – a legjobbat érdemlitek. Hogy ki és mi a legjobb a számotokra, azt pedig senki más nem tudja, csak te. <3